A külső és a belső boldogság egymással szemben egyoldalúan fordított hatású: Ha valaki eléri a külső boldogság - körülményt, attól még a belső boldogsága nem növekszik. Sőt, lehet, hogy csökken, mert elkapja a gépszíj, a magas lovon-ülés szédülete, vagy a veszteségtől való félelem. Tehát az öntudati bódulás és a hamis nagyvonalúság, vagy a szorongás. Mert ez inkább növekszik a külső boldogságban, és akkor nem kezdik érdekelni a finom jelzések. De, hogyha a belső boldogságot növelem, akkor, a megjelenítés törvénye alapján, a külső boldogsághoz szüksége tárgyi körülmények és személyi viszonyok is megjelennek.